Az Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület rövid története

 

 

          Az Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület 2007. április 17-én alakult meg. „Az egyesület legfőbb célja, hogy a község szellemi és anyagi javainak gyarapítása által a zsombói lakosok életkörülményeit javítsa, kiteljesítse.” Az egyesület történetiségére nézve sokat elárul az alapszabály másik pontja is. „A 2005-ben azonos névvel létrehozott önszerveződés szellemében, az egyesület fő feladata, a Zsombóért tenni akaró és tenni képes lakosok összefogása, irányítása.”

 

          Amint arra az alapszabály is utal, az egyesület megalakulását megelőzően, már 2005-ben elindult egy helyi önszerveződés, mely később vette fel az Összefogás nevet. Az önszerveződés elindítói a Magyar Függetlenségi Párt, a Szivárvány Zsombói Nagycsaládos Egyesület, és a Fidesz akkori vezetői voltak, akikhez idővel egyre többen csatlakoztak zsombói magánszemélyek. Látva a falu egyre nagyobb lemaradását, a szerveződés elsődleges céljának akkor azt tekintette, hogy a 2006-os önkormányzati választásokon végre változást érjen el. Ehhez Gyuris Zsoltot kérte fel polgármesterjelöltnek, aki 2002-ben már közel volt a sikerhez. Mivel a falu elvesztegetett éveiért a kollektív döntések miatt a képviselő testület munkájával sem lehettünk elégedettek, felmerült az igénye annak, hogy a polgármester egy támogató csapattal, képviselőjelöltekkel együtt induljon. Ez a felállás teljesen újnak számított mindannyiunk számára. Volt alkalmunk megismerni bőven az együttműködés, a csapatépítés örömeit és nehézségeit egyaránt.  A hitetlenkedés, és a vad támadások ellenére, a 2006-os önkormányzati választás az Összefogás nagyarányú, váratlan sikerét hozta. Győztes polgármesterjelöltjén kívül az Összefogás csapatából hét jelölt lett képviselő. A falu azóta elért eredményei döntően az ő csapatmunkájuknak köszönhető. A választások után, az elsősorban helyi politikai céllal létrejött szerveződés nem szűnt meg. A benne lévő aktív közösségi erőt kihasználva 2007-ben megalakult az Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület. Elnöke Dr. Nagy Péter, községünk egykori jegyzője lett. Zsombó iránti elkötelezettségét az Összefogás egyesületként is bizonyította.

 

          Társadalmi munkában óvoda udvart betonozott. Részt vett az iskola melletti játszótér munkáiban, és azok megszervezésében, a sportpályánál lévő játszótér felújításában, évenkénti karbantartásában, és az edzőpálya kialakításában.  Az egyesület nevéhez kötődik a sportpálya világításának kiépítés, és a falu virágosítása. Az Összefogás 2009-ben megalapította az „Év Ifjú Zsombói Művésze”- díjat. A díjat 2009-ben elsőként Gergely Kata Viola, 2010-ben pedig Gábor Tamás vehette át. Az Összefogás több alkalommal részesített anyagi támogatásban helyi kezdeményezéseket. Támogatta a közösségi ház ágyvásárlását, és zongoravásárlást, az egyházközség orgona beszerzését, a gyermeknapi programokat, öt darab szemeteskuka kihelyezését, a Bokréta dalkör dalos találkozóját, és a Zsombói Falunapokat. Megvédve a kipusztulástól, a készülő beruházás előtt az egyesület tagjai ültették át a Béke utca fáit az óvodába, és a templomkertbe. Rövid működése alatt az egyesület Zsombó egyik legaktívabb szervezetévé vált. 2010-ben az Összefogás már Egyesületként indítja jelöltjeit az önkormányzati választásokon. A falu érdekében létrehoztuk a civil szervezetek, pártok legaktívabb összefogását.

 

Kérjük, tiszteljen meg minket újból bizalmával!
Válassza a jövőt! Szavazzon a folytatásra!
Szavazzon az Összefogás jelöltjeire!

 

Bátki Fazekas Zoltán

 

 


 

Példák a régi eredményes zsombói összefogásra

 

1890-ig Zsombó területének nagyobb része legelő és szőlő terület volt a Szeged Kiskunmajsa úttól jobbra, míg balra az úgynevezett öregsor, a legelső tanyasor. Az állattulajdonosok állataikat csordákban őriztették a közös legelőkön. Az állatokat számadókra bízták, akik anyagilag is felelősek voltak a rájuk bízott állatokért. Arányosan fizettek pénzben és heti ellátást természetben az állatokat őrző pásztoroknak. A tulajdonosok választott vezetője rendszeresen ellenőrizte a pásztorokat és a számukra adott élelmiszereket. Együttműködésük sikeres volt. A családok jelentős jövedelem az állatokból, értékesítéséből származott, azokat a saját lábukon hajtották a vásárba. A szőlőterületek gazdái maguk közül úgynevezett öreggazdát választottak, aki nevükben eljárt. A közösség érdekében: csősszel őriztette a területet, árverésen eladatta a közös területen lévő füvet, misét mondatott, hogy a természeti csapástól megvédjék a szőlőhegyet. Számára a megbízatás közmegbecsülést jelentett—ez elegendő volt számára.

 

1890 után az addig puszta területeket felosztották, földművelés alá fogták a területet és az új tulajdonosok közül többen ott tanyát is építettek. A tanyán élők számára is szükséglet lett a vallásos élet gyakorlása. Igény jelentkezett a templomépítésre. A gyűjtésben az első világháború és azt követő időszak erős megtorpanást eredményezett. Sztriha Kálmán plébános és vele 10 vagyonosabb kiskundorozsmai vállalása alapján a további gyűjtés mellett lehetett megépíteni a templomot 1927-ben.

 

A tanyai iskolák megléte után kiváló pedagógusok lettek a környékük gazdasági, kulturális életének előmozdítói. A Wesselényi Miklós állami elemi népiskola tanítója Gyűszű Margit az olvasóvá nevelésben az iskola könyvtára könyveit nemcsak a tanulók, hanem a felnőttek között is sikeresen forgatta. Színjátszás során még az idősek mellett a fiatal fiukat, lányokat is bevonta.

 

Sági István a Petőfi állami elemi népiskola tanítója a 13-15 évesek ismétlő tanítása során az őszibarack termesztést honosította meg. Sokan köszönhetik jövedelmük egy részét az ő kezdeményezésének. Czékus Frigyes tanító elődje volt a régi iskolában, aki Gazdakört alakított 1911-ben. Közösségük gázlámpás vetített előadásokat hallgatott, közösen szereztek be vetőmagot, növény védőszert. Ismereteik bővítésére könyvcsomagot nyertek.

 

1925-ben osztottak telket az I. világháború áldozatai, családtagjai és a vagyontalanoknak gabonában való térítés mellett. Ez lett Zsombó központ, a mai község alapja. Az Andrássy út templom felöli része, a Rákosi Jenő és a Béke utca egy része tartozott ide. Az igazi fejlődés az 1950-ben történt a községgé nyilvánítás után az építéshez hitel biztosítása mellett. A kivitelező a fogyasztási szövetkezet lett és annak eredményességét Fodor Antal biztosította az építtetőkkel, való együttműködéssel.

 

Az 1950-es években az új községek kaptak jelentős segítséget, így Zsombó is. Ez az 1960-as években a termelőszövetkezetek megalakulása után jelentősen megváltozott. A központi fejlesztések a termelőszövetkezeti községekben valósult meg. Zsombó szakszövetkezetekkel rendelkezett. Nálunk közös gazdálkodás a tagok földterületének 1/3 részén valósult csak meg. A többi részén a tag maga gazdálkodott. Terményeinek jelentős részét a piacon értékesítette. Jövedelmének egy részét a közös gazdálkodás fejlesztésére befizették a szövetkezethez. Részben ebből vették a gépeket, amelyekkel a tagok földjét is térítés ellenében megművelték. A szakszövetkezet közösen szerzett be műtrágyákat, növény védőszereket, amely kedvező volt a tagok számára. Sőt a tagok által termelt ipari nyersanyagokat felvásárolták. A település a helyi, főleg mezőgazdasági földadóból fedezte közös kiadásait. Fejlesztéseit korlátozottan végezhette.

 

Az 1970-es évek elejére égetően igény lett az iskolaépítés a szakrendszerű oktatás bevezetésével—ennek feltételei csak részben voltak meg. Iskola helyett csak művelődési házat lehetett építeni. Az 1954-ben megépült 2 új tanterem és annak építése során megépült úgynevezett felvonulási épületben kialakított 2 tanterem 1968-tól az egyébként is nagyon szükségmegoldásnak számító 2 tanterem életveszélyessé vált. Faragó István tanácselnök és Szakál Antal vbtitkár megnyerte a testületet és 4 tanterem épült községi költségvetésből. 1971-ben a Csongrád megyei Tanács titkos határozatot hozott a megszüntetendő településekről. Közös tanácsot kellett volna alakítani Szatymazzal és néhány év múlva az ott épült, volna a felső tagozatnak iskola. Mivel évekig nem volt beépíthető telek így többen Szatymazon építettek. A megtervezett teleképítés engedélyezését a megyei szakigazgatási szervek a parancs értelmében akadályozták.

 

1971-ben a helyi tanács terve között szerepelt a községi vízmű kiépítése és napközi otthonos óvoda létesítése. Mindkettő építéséhez tervre lett volna szükség. Csongrád megyében a tervező vállalatok nem vállalták—mondván nincs rá kapacitásuk—valószínűleg engedélyük. A Szegedi Vízügyigazgatóság egyik szocialista brigádja megtervezte. Az engedélyt megkaptuk segítségükkel. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő kölcsönzött búvár szivattyút, amely a hidroglóbusz üzemeltetéséhez kellett, az új eszköz beszerzésig. A lakosok kiásták a vízvezeték árkát, a tanács beszerezte a szükséges anyagokat és egy szegedi Vízmű Vállalt brigádja teljesítménybérben, elvégezte a szerelést. Gyors, olcsó, és saját költségű lett a zsombói vízellátás.

 

Az óvoda létesítése egy kicsit bonyolultabb volt. Erre fel kellett áldozni az iskola műhely termét. A településről a szükséges eszközöket összeadtuk, kialakítottuk a szükséges egészségügyi feltételeket. Engedélyeztettük a helyet. Nagymihály Sándorné gyermekápoló lett a gondozó és Nagy Jánosné a segítsége. Őket bejelentettük a társadalombiztosításnál. Maróti Nándor vendéglő vezető vállalta a gyermekek étkeztetését. 1972 tavaszán beindult „szülők és társadalmi szervek által működtetett napközi otthonos jellegű gyermek intézmény”. A társadalmi összefogás fedőszerve a Hazafias Népfront lett. Elnöke Pesti János és titkára a közélet minden területén aktív Becherer Mátyásén. Augusztustól államilag elismert napköziotthonos óvoda lett, a hatóság a kényszernek engedett. Innentől az egységes térítés helyett a jogszabály által meghatározottat fizették a szülők. Vezető Kemenesi Károlyné óvónő lett.

 

Egy új foglalkoztatót Szakál Antal vezette tanács, építtetett Dr Aradi Mária vb titkárral együtt. A későbbiek során mindig társadalmi összefogás kellett. Ez jelentette a szülők számára anyagiakat és társadalmi munkát is. Hathatós volt a segítés megszervezése Nagymihály Józsefné, majd Fogasné Matula Zsuzsanna óvodavezetők alatt. Óvoda lett a szolgálati lakás, a megszűnt orvosi rendelő és idősek klub helyisége is. A közös célt senki sem ellenezte.

 

Zsombó lakosai száma az 1980-as évekre 2000 fő alá csökkent. Ennek egyik oka volt az adminisztratív gátlás és a másik a szegedi és távoli munkahelyek biztos jövedelme és a városi életkörülmények biztosítása a két gyermekkel rendelkezőknek. A lakosság számának növelésének több feltétele volt. Az egyik volt az építési telek megfelelő közművesítéssel, lehetőleg olcsón, a másik, hogy a lakosság számának növekedésével a közintézmények befogadó képessége nőjön. Dr Faragó M Vilmos tanácselnökkel az élen a település vezetői és nyugodtan mondhatom lakosai is egyöntetűen, támogatták a kitűzött célokat. Vass Zoltán szakszövetkezeti elnök vezetőségével együtt támogatta az állami tartalék területek átadást. A település földet vett a kiskundorozsmai József Attila tsz-től. Adott volt a terület a telekalakításhoz. Villanyt, vizet, vezetékes gázt, műutat társadalmi összefogással sikerült kialakítani igen kedvezményes áron. Nálunk természetes volt, hogy jogos igényeinket közös összefogással pénzünk és munkánk révén megvalósíthatjuk.

 

Jó ideig az építőket anyagilag is tudta támogatni a tanács. A beköltözők is sokszor nyújtottak sokrétű segítséget. Baráti társaságok, munkahelyi csoportok hozták a legtöbbször pótolhatatlan szakmai tudásukat, információjukat. A fejlesztésekhez szükséges pénzalapok egy része az Országos Hazafias Népfront által meghirdetett társadalmi munkaversenyek győzelmeiből adódtak. Csongrád megyei versenyt nagyon sokszor, országost egy alkalommal nyert a település. Az elvégzett munkát pontosan vezettük, minden ellenőrzést kiállt.

 

Dr Kiss István körzeti főorvos felesége vezetésével a tollaslabda csapat országos hírű lett. Jobb körülmények biztosításához, az edzésekhez szükséges tornaterem. Építéséhez támogatás lehetősége vált elérhetővé 2 tanterem megépítése mellett. A mi szakmai igényünk emeletes sokhelyiséges épület volt. A néhai Kiss Piroska igazgatóhelyettes szakmai képzésünk eredményeként megtervezte, amelyet egy tervező brigád némi tiszteletdíj mellett formába ültetett. A kivitelezéshez vállalni kellett 12 szegedi lakás bontását, amely az építendő iskola és tornacsarnok alapozásának zsaluját és a falak tégla anyagát biztosította. Az iskola szervezésében a szülőkkel bontottuk az épületeket. A bontás végén a Gyümölcsös Szakszövetkezet elnöke, Maróti Antal mindig biztosította a bontott anyag kiszállítását. A bontott anyagot építés előtt tisztítani kellett. Szülők, tanulók, szomszédok, pedagógusok sokat kalapálták a téglákat beépítés előtt. Mi biztosítottuk az építéshez szükséges anyagok beszerzését, a Csongrád megye Tanács által adott összegből a berendezéseket. Az 1986-ban megnyitott iskolában a családok támogatásával sikerült a tanulók mellékhelyiségeibe a papírt, szappant, törülközőt biztosítani.

 

Az iskola komfortossá tételében igen sokan működtek közbe. Felújítottuk a berendezéseket. Kialakítása került a központi fűtés, a kazánt használtan Gyuris László szerezte be, de ő hozta el a számítógépeket is az ország másik feléből. Általános művelődési központként a helyi hagyományok felelevenítésére került sor. Társadalmi munkában Becherer Ferenc asztalos színpadot épített. Ezen rendezvények főrendezője mindig Gyuris László volt. Az iskolai sportélet feltételeiért, valamint a számítástechnikai fejlesztésért Zsíros Pál sokrétűen segítette az iskolát.

Egy biztos, hogy minden időszakban van a település fejlesztésére lehetőség. Akkor lesz a legtöbb eredmény, ha az erőkifejtés egy irányban a legerősebb, a kitűzött cél fele. Bízom abban, hogy minél többen segítjük a jó célokat, miközben mások jó ötleteit is figyelembe vesszük. Elnézést kérek mindenkitől, nagyon sok személytől, akiket ebben a rövid emlékeztetőben név szerint nem említettem, más alkalommal igyekszem pótolni.